Float üveg: 2-19 mm vastagságú, kizárólag torzításmentes  üvegek.

Optiwhite: Nagy tisztaságú-optikailag teljesen átlátszó (zöld árnyalat nélküli) üveg.

Anyagában színezett üveg: szürke, bronz, zöld, kék.

Reflexiós, féyvisszaverő üveg: fényvédős üveg, amelyen egy vékony fém oxid réteg van.   A réteget víztiszta és anyagában színezett üvegen is haszálják.

Lágybevonatos üveg (Low-e): Elekromágneses úton fém oxid réteget hordanak fel az üvegre. Kizárólag hőszigetelő szerkezetbe építhető.

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

ÜVEG AZ ÉPÍTÉSZETBEN

 

Ha meg kellene nevezni korunk legjellemzőbb építőanyagát, az üveg valószínűleg előkelő helyen végezne.  Kedvező tulajdonságai és esztétikus, légies megjelenése miatt felhasználása igen széleskörű. A különleges építőanyag manapság miden képzeletet felülmúlva feszegeti a határokat: a tömör, de áttetsző anyag nagyobb nyomószilárdsággal rendelkezik, mint a beton, így akár tartószerkezetként történő felhasználásra is alkalmas. Napjainkban szinte minden egyéb rögzítő, alátámasztó szerkezet nélkül hoznak létre üvegből lépcsőket, födémeket, önálló épületrészeket.

Becslések szerint az emberiség 5-7000 éve ismeri az üveget; bármilyen hihetetlen, már a rómaiak is alkalmazták építészeti célokra. Az üveg első ízben a gótikában kapott kiemelt szerepet az épületeken; a gótikus katedrálisok szerkezeti kialakítása lehetővé tette, hogy a támpillérek, oszlopok közeit káprázatos színes üvegablakok töltsék ki. Az első igazán kimagasló jelentőségű üvegépítmény az 1851-es londoni világkiállításnak helyet adó Kristálypalota volt, Sir Joseph Paxton műve. A mindössze 22 hét alatt emelt építmény közel 300 000 üvegtáblát tartalmazott. Az üveggyártás technológiája a 20. században rohamos fejlődésnek indult. 1959-ben Sir Alastair Pilkington feltalálta a float üveget; ma is ezzel a technológiával készül az üvegek 90%-a.

A 20. század végén egyre nagyobb mértékben terjedt el az üveg építészeti alkalmazása, bár leginkább irodaházaknál alkalmazták meghatározó elemként. Az építészetben az anyagtalanságra, a tágas, világos terek létrehozására való törekvés hozta magával az üveg elterjedését. A kortárs építészet nemcsak funkcionális célokra, hanem látványelemként is egyaránt alkalmazza. Megjelentek a könnyed acélszerkezettel és azon teljes egészében üveghomlokzattal emelt épületek.

A normál homlokzati és tetőkialakítások mellett az üveg olyan speciális funkciókat is ellát, ami 20-30 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre javulnak az üveg épületfizikai tulajdonságai: egyre jobb hőszigetelő képességű, illetve a napsugárzást megszűrő üvegek készülnek, így ma már az üvegszerkezet nem jelent egyet a gigantikus fűtésszámlákkal. Olyan innovatív megoldások születtek, mint pl. az öntisztuló üveg, fényre sötétedő üveg, stb.

Az üveg építészeti alkalmazásának technológiáját van még hová fejleszteni,  a fejlődés egyik iránya az lehet, hogy a lehető legkevesebb fém rögzítő elem alkalmazásával jöjjenek létre az üvegszerkezetek.. A  mérnöki kreativitás és a technológiai fejlődés gyakorlatilag nem ismer lehetetlent, így ma még megjósolni sem lehet, hogy meddig képes még fejlődni az üvegépítészet. Egy biztos, az üveg nemcsak a jelen, hanem a jövő egyik meghatározó építőanyaga is lesz.

A legszebb üvegépületek: